Magyar szerkezettár
🪄
tudja
tudja[Prs.Def.3Sg]

tud ts (és tn) ige
1. (tn is ) ismerete, értesülése, ill. tapasztalata van valamiről, es. valakiről. tudom, mi történt; nem tudok róla; tudsz egy szabót? | tisztában van valami mivoltával, jelentőségével. tudja, mit beszél;tudva és akarvamióta az eszemet tudom | tn ▸ tud magáról | biz emlékszik valamire. tudom, mikor apám azt mondta ... | ▸ tudod, tudja, tudjátok, tudják tudod, tegnap levelet kaptam;tudod mit!?
2. bizonyosra vesz valamit, meg van győződve róla. tudom, hogy ebből baj lesz. | nép rég hisz, vél, gondol. azt tudtam, hogy nem vagy itthon.
3. <ismeretet> a gyakorlatban képes alkalmazni. tudja a szerepét; tud hegedülni. | tn ért és beszél vmely nyelven. tud angolul. | <vmely erkölcsi rendet, (illem)szabályt> ismer, és aszerint cselekszik. tudja a tisztességet.
4. tn biz nagy hozzáértése, tudása van. nagyon tud ez a fiú. | tn ▸ tud valamihez
5. erővel, ügyességgel képes <valamit tenni>. már tud járni a baba. | lelki, értelmi képessége van <valaminek az ellátására>. nem tud szervezni. | hajlandósága, készsége van <arra, hogy valamit érezzen, vmely magatartást tanúsítson>. nem tudom sajnálni az ilyen embert. | ▸ tud valamit valakire erre a lányra aztán nem tud senki semmit!
6. lehetősége, módja van <valamit tenni>. nem tudtam korábban jönni.
7. ritk <pénzt, tartozást> beleszámít valamibe; betud. a foglalót a vételárba tudjuk. | rég <cselekedetet> valakinek a terhére számít, felró. bűnéül tudják.
[ fgr ]

ja[Prs.Def.3Sg]
____________________
ó/azt
ó/[Hyph:Slash]az-t

ó1 fn
1. az o hosszú párja.
2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>.ó
ó2 óv
ó3 mn
1. irod ódon, ősi.
2. irod elavult.
3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!
[ fgr ]
ó cxn óra.

/[Hyph:Slash]

az (mássalhangzóval kezdődő szó előtt) ( a )
I. fn-i mut névm
II. határozott névelő
[ fgr ]

-t1 rag
I. tárgyrag
1. <annak jelölésére, hogy kire, mire irányul a cselekvés.> [hívja] a fiát; [vágja] a fát.
2. <annak jelölésére, aminek a felhasználásával a cselekvés végbemegy.> a krémet [felkeni].
3. <annak jelölésére, aki v. ami a cselekvés eredményeként létrejön.> fiút [szült]; levest [főz]. | <annak jelölésére, ami a cselekvés által arra az időre létrejön.> táncot [lejt]. | <a cselekvést ismétlő fn ragjaként.> [békés] életet [él].
4. vmely helyen. [járja] a falut.
5. valamennyi ideig. öt évet [ült].
6. ritk <kif-ekben:> valamiként. őrt [áll].
7. <vonzatszerűen, nu-val.> korát [tekintve].
II. hat értelmű tárgy ragja
1. vhány ízben. ötöt [dob]; sokat [utazik].
2. valamilyen mértékben, ill. módon. egy kicsit [fél]; jót [aludt].
3. biz:mit? mit [tűröd]?
-t2 a befejezett mn-i ign képzője -tt
1. (tn igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valaki, valami elvégzett vmely cselekvést, történt vele valami.> [messziről] jött [vándor]; ledőlt [fal]. | (mn-ként) fejlett [ember]; főtt [étel].
2. (ts igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel csináltak valamit.> kitüntetett [diák]; kilőtt [nyíl]. | (mn-ként) lőtt [vad], zárt [ajtó].
3. (ts igéhez, mn-ként is ) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel tesznek valamit.> ünnepelt [író].
____________________
áll1 tn (és ts) ige
1. <ember, állat> a lábára nehezedve egy helyben marad.alig áll a lábán | ▸ áll, mint a sion hegye mintha gyökeret vert volna a lába úgy, mint egy faszent mint a sóbálvány mint a cövekáll, mint szamár a hegyen mint a bálám szamara | ts <kif-ekben:> ilyen helyzetben végez, ill. (másokkal együtt) létrehoz, kialakít valamit. őrt áll; sor(fala)t áll. | valaki más módon, ill. teste más részére nehezedve függőleges helyzetben tartja magát. kézen áll; | ▸ négykézlábra áll | ts ▸ útját állja valakinek valaminek | ▸ valakire áll
2. álló, függőleges testhelyzetbe helyezkedik. terpeszállásba áll; | ▸ lábra talpra áll
3. vhova odalép, odamegy, és álló helyzetben marad. mérlegre áll.
4. <növény, építmény, tárgy> (nagyjában) függőleges helyzetben a talajból kimagaslik. a kertben diófa áll. | <tárgy> vmely meghatározott helyen van, ott szokott lenni. hol áll a fogas?
5. <közlekedési eszköz> nem mozog, egy helyben van. | <közlekedési eszköz(zel) > vhova megy, hajt, és ott megáll. a ház elé áll a kocsi(val).
6. <szerkezet, gép, üzem> nem jár, nem működik. | <valami, ami mozogni, folyni szokott,> egy helyben marad. a patakban áll a víz. | <cselekvés, folyamat> nem halad előre. áll a munka.
7. <tárgy, anyag> (ki-, ill. felhasználatlanul) hever vhol. zsákszámra áll náluk a cukor. | <étel, ital> elkészítés után egy darabig érlelődik. még állnia kell a bornak.
8. megvan, fennáll, elkészült, ill. nem pusztult el. áll a híd. | ▸ valakinek áll valami | ▸ előtte áll
9.vhol írva áll | ▸ valakinek a nevén áll
10. <társas cselekvés> tart, folyik. áll a vásár.
11. érvényben van, érvényes. ez az érv nem áll. | ▸ áll valakire, valamire
12. <test része, tárgy> valamilyen helyzetben van. ferdén áll; | ▸ égnek álla szeme sem áll jól | biz <hímvessző> merevedett állapotban van. | <ruha, (haj)viselet> vhogyan mutat valakin v. illik valakinek, ill. <viselkedés> vhogyan illik hozzá. szépen áll rajta v. neki a piros blúz; jól áll neki a mosoly. | ▸ valami jól, rosszul nem áll valakinek a kezében | ▸ valami a kezére áll valakinek
13. valamilyen helyzetben, állapotban van.fegyverben álllángokban álljól, rosszul áll
14.valamire áll | sp <mérkőzés, ill. játékos, csapat> vmely időpontban bizonyos arányú eredményt mutat.
15. vmely viszonyban van valakivel, valamivel, ill. máshoz való viszonyában vmely helyzetben van. hadilábon áll valakivel; arányban áll valamivel; hátrább áll valakinél; fölötte áll valakinek; első helyen áll; élén áll valakiknek, valaminek. | ▸ valamiben áll valakivel harcban áll velünk.
16.valakin, valamin áll nem rajtam áll.
17. <kif-ekben:> valamiben van.jogában, hatalmában, módjában áll valami
18.valamiből áll | ▸ valamiben valamiből áll élete küzdelemből áll.
19. helytáll, kitart vhol v. valaki, valami mellett. mögötte áll a nép. | ts ▸ állja a vadat
20. ts el tud viselni valamit, es. valakit. állja a hideget; nem állják egymást. | ts (t. n.) ▸ nem állja nem állja szó nélkül.
21. (ts is ) <ígéretet> megtart. állja a szavát; szavának áll.
22. ts biz valaminek a költségeit fedezi. ő állja a lakodalmat, a cechet.
23. vmely foglalkozásba kezd, ill. beáll, elszegődik valaminek vhova. munkába áll. | valakihez pártol, valamihez csatlakozik. valakinek a pártjára, zászlaja alá áll. | ▸ élére áll valakiknek, valaminek
24.valami áll valakibe valamijébe fogába állt a fájás.
25.valaki, valami áll a házhoz vendég, pénz áll a házhoz. | ▸ állok elébeneki áll feljebb
[ fgr ]
áll2 fn
1. az arcnak a száj alatt levő, kerekded része. állon vág valakit.
2. ritk alsó állkapocs.
3.állig fegyverben fölfegyverkezve vasbanállig begombolkozik | ▸ majd leesett az álla
[ fgr ]
____________________
hol hsz
I. kérdő
1. melyik helyen? hol születtél? | miféle hely(ek)en?hol jár az eszed?hol jár itt erre? | honnan? hol szerezte ezt a betegséget?
2. <érzelmileg színezett (felkiáltó) m-ban, kül. vmely hely v. idő távoli, ill. ismeretlen voltának kif-ére.> kedveltem őt, de hol van az már! | <tagadó alakú m-ban, felkiáltásként:> mennyi helyen!? hogy te hol nem jársz!?
II. von | irod ahol. ott, hol a vár áll. | ▸ van, nincs hol nincs hol lakjon. | <kérdő alakú ált névm-sal.> üljetek le, ki hol tud.
III. htl
1. ritk nép <helyhat után:> ... és hasonló helyeken. csak a kocsmában, hol lehet őt látni.
2. <kérdő alakú htl névm-sal v. hsz-val, a hely esetenkénti változásának kif-ére.> [hol szoktál nyaralni?] mikor hol.
3. <meghatározatlan hely kif-ére.> hol, hol nemhol volt, hol nem volt
4. (ksz-szerűen páros haszn) <meghatározatlan időpont kif-ére:> néha ..., néha ... hol az egyik, hol a másik jön.
[ fgr tőből]
..........
ahol1 von hsz
1. amely helyen. | <az amely helyhat-ragos alakjai h.> a város, ahol élünk.
2. bárhol, amilyen sok helyen. ahol (csak) jár, szeretik.
3. <pongyola haszn:> <nem valódi alárendelésben, mut hsz h.:> s ott, ott pedig. a mátrába ment, ahol nagyon meghűlt ( helyesen: és ott ... ).
ahol2 mut hsz nép
ott. ahol jön az apám.
____________________
feje
fejbirtokos személyjel

fej2 fn
1. ember, állat testének (az agyvelőt,) a szájnyílást és a legfőbb érzékszerveket magában foglaló legfelső, ill. elülső része. | <kif-ekben átv is .> valakinek a fejéhez vág ver valamitfejére esett ejtettékvalakinek a fejére koppint ütfejet hajtfogja a fejétlógatja a fejétha a feje tetejére áll isvéres fejjelfejtől-lábtólfel a fejjel!csak a fejét, hogy meg ne sántuljon!egyszer majd a fejed hagyod el!olyan a feje, mint a dézsa | egy fej hosszát kitevő távolság. két fejjel győz. | ▸ fej fej mellett
2. agy, ész, értelem. világos fej;elveszti a fejéta saját fejével gondolkodik | gondolkodás, emlékezet. fejben számol; fejből tud valamit.
3. <az egész ember jelképeként.> szegény feje!; bajt idéz valakinek a fejére;a fejére nő valakinekbeszél valakinek a fejével | ▸ valamilyen fejjel szerelmes fejjel; vén fejjel;bolond fejjel | biz (valamiről ismert) ember, kül. férfi. fej.
4. <az egyén életének jelképeként.> a fejével lakol;a fejemet teszem rá
5. műv emberi fejet ábrázoló alkotás. fejet mintáz. | érmén a fej oldala.fej vagy írás!
6. vál vmely közösség vezetője, irányítója. az ország feje.
7.a kéz, a láb feje | harisnyának, lábbelinek a lábfejet borító része.
8. némely növény termése v. fogyasztásra való gömbölyded része. a búza, a káposzta feje. | (jelzőként) <bizonyos számú> ilyen fejből álló. két fej hagyma.
9. tárgynak, eszköznek kidomborodó, kiszélesedő (elülső v. felső) része. a szeg, a kalapács feje. | ▸ az ágy feje
10. nyomda | nyomtatott lap, ill. tükör felső része. | folyóirat, újság stb. címfelirata, táblázat rovatcíme.azt se tudja, hol áll a fejefő a fejejól megveti a feje aljátfején találja a szögetbekötik a fejétfelüti a fejét valamimegmossa valakinek a fejétráadja a fejét valamirefejjel megy a falnak
[ fgr ]

birtokos személyjel cxn a birtokos személyét és számát jelző jel;
____________________
aaz
____________________
se1
I. ksz tiltó m-ok, m-részek kapcsolására
1. <előző tiltáshoz kapcsolódva:> szintén ne. ne egyél forrót, de hideget se; ne bánkódj, se gondolj! | ▸ se ne ne írj neki, se ne hívd. | <páros, es. többszörös haszn-ban.> ne járj se ide, se oda! | <elhallgatott előzményre utalva.> rólam se feledkezz meg!
2. <állító m után, a vele tartalmilag rokon, fokozó értelmű tiltó m-ban:> és ne, (sőt) ne is. hagyd őt, se nézz.
3. <a mellékm-ban közölt körülmény ellenére való tiltás kif-ére.> akkor se mondd, ha kérdezik!
4. <választó ksz után, az állítm megismétlése nélkül:> ne. nem tudom, menjek-e vagy se.
5.se is meg se öleld, meg se is csókold.
II. hsz tiltó m-okban
1. <nyomatékos tiltás kif-ére.> egy szavát se hidd el!;egy szót seazért seakár se akár el se indulj! | ▸ se is meg se is szólaljon! | ▸ egyet se egyet se búsulj azon!
2. <tagadó névm v. hsz kiegészítésére.> senki se szóljon! | <harmadik tagadó szóként.> ne végy semmit se! | ritk <a mi névm után, nyomatékos tiltás kif-ében.> mit se bánkódj!
[ is+ne ]
se2 sem
PÉLDÁK #1
  1. asztal (szótár)
  2. asztalos (szótár)
  3. asztalokra (toldalékolt, 3 konstrukció)
  4. faasztal (összetett, 2 konstrukció)
  5. asztalfiókba (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
  6. fehér asztal (szótár, többszavas, folytonos)
  7. sárga asztal (azonos forma, 2 konstrukció)
  8. fehér asztal mellett (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
PÉLDÁK #2
  1. avokádó (van/van, azonos, nagy)
  2. fűbe harap (nincs/van, konstrukció)
  3. fűbe (nincs/van, 2 konstrukció, -ba/-be)
  4. (van/van, konstrukciók kiemelve önálló szócikké)
  5. aki fűbe harap (nincs/van, szöveg részeként)
  6. nem harapott fűbe (nincs/van, ragozva, más szórenddel)
  7. füvet harap (nincs/van, 3 konstrukció)
PÉLDÁK #3
  1. a tanár részt vesz az akcióban (igés konstrukció)
  2. a tanár kenyeret vesz az üzletben (azonos forma)
  1. alapító tagokos gyerek
  1. az alapító tag részt vesz az akcióban (két többszavas konstrukció)
  2. az okos gyerek részt vesz az akcióban (egy többszavas konstrukció)
  1. a tanár részt vett az akcióban (múlt idő)
  2. a tanár vesz részt az akcióban (szórend)
  3. a tanár vesz az akcióban részt (szórend)
  4. a tanár részt vesz a munkában (más elem)
  5. a tanár kollégáival részt vesz az akcióban (plusz bővítmény)
PÉLDÁK #4
Kapcsolat • szerkezettar@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2024